A csodás Zempléni-hegység természeti környezete és híres látnivalói várják vendégeinket.
FÜZÉRKOMLÓS – a Török-patak mentén húzódik, a község nevét jellegzetes növényéről, a komlóról kapta, melyet valószínűleg itt termesztettek a XVI.században a Füzéri-vár serfőzdéjének ellátására.
A község területéről előkerült nagyszámú kőeszköz azt bizonyítja, hogy már a kőkorban nagyobb emberi telep lehetett itt. A nevében szereplő Füzér előtag az egykori uradalmi birtokot jelöli.
A község a merész hegycsúcsok és mély patakvölgyek szabdalta, sűrű erdőséggel borított felső-hegyközi vidék; festői környezetben, nyugodt pihenést biztosít a turisták számára.
A helyi Fehér Szikla Vadászház Magyarország egyik legészakabbra fekvő pontján, a Zempléni-hegység szívében épült, ablakaiból csodálatos panorámát kínál a hegység jellegzetes tájaira. Az épület, a helyben bányászott fehér kőzetből, a kitermelt kő helyére épült, így szinte organikusan simul bele a hegy testébe. Érdekes történelmi tény, hogy az erről a helyről származó vulkáni-üledékes kőzetből építették a középkor végén a kassai dómot is.
FÜZÉR – A Felső-Hegyköz látképét uraló, 170 méter magas, hatalmas sziklahegy ormán magasodó, romos állapotában is impozáns füzéri vár helyén már a tatárjárás idején is erődítmény állt.
Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren.
1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig itt rejtegette.
A vár, mely az utóbbi évtizedben jelentős felújításokon és feltárásokon esett át, nyaranta számos kulturális és hagyományőrző esemény helyszíne.
FÜZÉRRADVÁNY – Az impozáns és fénykorában Európa hírű szállodaként működött Füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A XVI. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben Magyarország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjának tulajdonaként.
Éveken át a Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött.
A folyamatosan megújuló kastély 9 km-re van Füzérkomlóstól és kiállításai – hétfő kivételével – naponta 10-18 óra között látogathatók.
A füzérradványi kastélypark hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, hatalmas tájképi angolkertje, amelyben akár többórás sétára is indulhatunk anélkül, hogy egy útszakaszt kétszer is érintenénk. A ma kettéosztott park kastély körüli területét a 19. század közepén ültették. Ebből az időből való a patak partján álló két óriási platánfa is, amelyek az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A park külső, erdészeti kezelésben lévő részét a 19-20. század fordulóján ültették be változatos összetételű fenyőcsoportokkal. A kastély déli homlokzata előtt ekkor készült a teraszos franciakert, ahonnan csodálatos panoráma tárul a látogatók elé.
KÉKED – A 13 km-re lévő kékedi Melczner-kastély XV-XVI. századi, gótikus eredetű. Mai formáját a XVII-XIX. században nyerte el a hengeres saroktornyos, zárt udvaros udvarház.
Tulajdonosa a Kékedy, majd a Zombory és végül – három évszázadon át – a Melczer család volt. A kastély keskenyebb, északi oldalán, a hengeres saroktornyok között, a kőkeretes kapu fölött ma is a Zombory család címere látható.
A XVI. században megépült kastélyrészt 1613-ban felújították, majd a XVII. század negyvenes éveiben átalakították. Ekkor bővítették új szárnyakkal a kastélyt, zárt udvarossá alakították, és két sokszögű olaszbástyával is megerősítették. Az épületet ekkor mély árok, sövény és palánk vette körül. 1770-ben újabb átalakításokra került sor, majd 1863-ban az épület egy részét ismét átépítették.
A kastélynak hajdan nagyméretű, évszázados fákkal, virágágyásokkal és sétányokkal ellátott gondozott parkja volt, ahol a kulturális élet számos kiemelkedő képviselője is megfordult.
KASSA – Füzérkomlóstól mindössze 33 km-re fekszik a Felvidék egyik talán legszebb és legismertebb városa Kassa. Szlovákia második legnagyobb települése egyben a magyarság és a magyar történelem fontos helyszíne is.
A csodálatos Szent Erzsébet dóm a közép-európai gótikus építészet legszebb alkotásai közé tartozik. Helyén már a 13. században is templom állott, amely azonban 1378-ban leégett. A mai dómot ezután kezdték építeni. Az építkezés több emberöltőn át tartott, Zsigmond király, majd Mátyás idejében is volt egy-egy nagyszabású építészeti korszaka. A dóm legszebb részletei ekkor készültek. Később ismét tűzvész pusztította a templomot, többször módosítottak rajta, míg végül Steindl Imre áttervezte és 1877-96 között átépítették, öthajóssá alakították. II. Rákóczi Ferenc Erdély és Magyarország vezérlő fejedelmének földi maradványai 1906 óta pihennek a kassai dóm sírboltjában – az ország ekkor hozatta haza a hamvakat Rodostóból. A kriptában 4 kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miklós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina.
TÚRÁK, LÁTNIVALÓK – A túrázás szerelmesei végigjárhatják a Nagy-Milic Kék Túra útvonalát, vagy végig kerékpározhatnak a hamarosan elkészülő Kassa-Sárospatak kerékpárúton.
A Felső- Hegyközben két gyalogos határátkelő helyen lehet átjutni Szlovákiába: a Hollóháza –Lászlótanya átkelőn és Pusztafalunál, ahonnan mindössze pár kilométerre fekszik a kedvelt horgász- és üdülőhelyként számon tartott Izra-tó.
További látnivaló érdekesség a hollóházi porcelánmúzeum, a Kandó-helyi ametiszt lelőhely és a füzérkajatai kovabánya.